1980-ban jelentettük meg a Történeti emlékek Veszprém megyében című gyűjteményt. Bíztunk abban, hogy hiányosságai ellenére is jó segédanyagot adunk a településeink történetét jobban megismerni akaróknak. Az idő igazolta a gyűjtőmunkában résztvevők optimizmusát: a vetélkedőkre készülő gyerekeken, szakkörösökön, főiskolásokon egyetemistákon túl a felnőttek, turisták és honismereti aktivisták is hasznosan forgatták és egyre keresték a kötetet.
Az 1990-es évek rendszerváltozása minden településen az érdeklődés előterébe állította az emlékhelyeket. Több esetben felfokozott indulatoktól sem mentesen eltávolították a nem kívánt jelképeket és feliratokat. Ugyanakkor a települések emléket állíttattak a világháborúkban elesett hősöknek, ahol volt már, ott felújíttatták és kiegészíttették őket. Kopjafák állításával és emléktáblák elhelyezésével tisztelegtek történelmünk újabbkori áldozatai előtt. A fentieket figyelembevéve úgy gondoltuk, hogy a honalapítás 1100 éves évfordulója tiszteletére rendezett millecentenáriumi ünnepségek - előremutatva az ezredfordulóra - kiváló keretet adnak a könyv átdolgozott és bővített kiadására.
A jelenlegi gyűjtőmunka több mint egy éve kezdődött. Hamarosan láthatóvá vált, hogy a megyében lévő közel 1400 jelölt emlékhely összegyűjtése nem teszi lehetővé a jelöletlen emlékek feltárását. A felkért területi szerkesztőktől azt kértük, hogy mindazokat az emlékműveket, emlékjeleket a gyűjtendők körébe sorolják, amelyek önmagukban vagy feliratukban az utókor figyelmeztetésére készültek. Azt is szempontként jelöltük meg, hogy az emlékhely közterületen helyezkedjen el, vagy onnan látható legyen, közforgalmú helyen, illetve közintézményben álljon, tartós anyagból készüljön és rendeltetését tekintve elmozdíthatatlan legyen. Terjedelmi okok miatt el kellett tekintenünk az eseményekhez nem kötődő emlékek közlésétől. A református templomokban található azonos szövegű emléktáblákat csak Pápán és Veszprémben szerepeltetjük. Az emlékeken lévő verssorokat nem tapadó törtvonallal választottuk el egymástól. Megjegyzendő, hogy a szövegek pontos közlése nem jelent tökéletes betűhív átírást - máskülönben nem lett volna mód a mutatóba felvett személynév, évszám stb. kiemelésére és az évszámot rejtő kronosztikon vagy kronogramma egyes jegyeinek megjelenítésére.
A közzététel a települések betűrendbe szedett sora szerint történt. Ezen belül két főcsoportban következnek az egyes emlékhelyek leírásai. A szerkesztésnél az időrendi besorolásnál különböztettük meg a történéssel egyidejűleg, utólagosan vagy az évfordulókon avatott, eseményekhez kötődő emlékhelyeket. A személyekhez kötődőket az előző csoportot követő folyamatos alszámozással, ABC sorrendben szerepeltetjük.
Fontos feladatnak tekintettük az egyes emlékeken található és némely esetben alig olvasható szövegek pontos rögzítését. A mai helyesírástól eltérő szövegekre és a tartalmi tévedésekre a "megjegyzés" pontban hívtuk fel a figyelmet. Hasonlóan jártunk el ott is, ahol az emlék feliratán nincs utalás a megörökített személy fő érdemeire. A nem közölt adatok vagy közismertek, ill. kézikönyvekben könnyen hozzáférhetők, vagypedig további kutatásokat igényelnek.
Az emlékhelyek rögzítésének legnagyobb nehézségét a fényképek biztosítása jelentette. A megjelentetés költségei csak fekete-fehér felvétekre és amatőr munkára adtak lehetőséget, ezért a fényképeket elsősorban a tájékozódást elősegítő demonstrációnak szántuk, hogy következtetni lehessen az emlékhely formájára, stílusára, anyagára és műszaki állapotára. A fényképekkel pótolni szerettük volna a részletes leírást. Néhány esetben többszöri felvétel ellenére sem tudtunk értékelhető képet készíteni. A távolságok torzításait vagy a megvilágítás elégtelenségeit több képnél nem lehetett kiegyenlíteni. A téli felvételek arra utalnak, hogy az anyaggyűjtés akkor sem szünetelhetett.
Veszprém megye 214 önálló településéről vettünk fel emlékhelyet, így mindössze kilenc helyről nem (Ábrahámhegy, Bakonypölöske, Balatonakali, Fenyőfő, Hidegkút, Kékkút, Megyer, Pusztamiske, Vöröstó). A helységnevek betűsorát követve a tartalomjegyzékben külön feltüntettük a településrészek neveit is. Kiemelt figyelmet fordítottunk az 1848/49-es forradalom és szabadságharcban résztvevők emlékeinek gyűjtésére. A világháborúk áldozatainak név szerinti közlésénél kitapinthatók azok a családi és közösségi tragédiák, amelyek mind a mai napig éreztetik hatásukat. Mennyi könny és szenvedés testesül meg egy-egy név olvastán! Az anyaggyűjtéskor többen mutatták meg nagyapjuk, apjuk, testvérük vagy rokonuk nevét, érzékeltetve a szívükben máig őrzött fájdalmat. De hasonlót éreztem, amikor a kivándorlási keresztek vagy a gettókból elhurcoltak névsorait betűztem. Ugyanakkor büszkeség töltött el, amikor megyénk jeles személyiségeinek emlékeit vallattam. Mennyi szellemi és fizikai erőfeszítést, bölcs emberséget, a szülőföldért és a lakóhelyért vállalt tenniakarást sugároznak e kövek! Tanulnunk kell példájukból.
Szeretnék köszönetet mondani a megyei önkormányzatnak és elnökének, a települési önkormányzatoknak és képviselőtestületeknek, akik anyagiakkal is támogatták a gyűjtemény megjelenését. Köszönöm a Megyei Közművelődési Intézet vezetőinek és munkatársainak, hogy a könyv megjelentetésével kapcsolatos gazdasági feladatokat ellátták. Köszönet a gazdálkodó egységek vezetőinek, a vállalkozóknak és az egyházaknak, akik pénzzel támogatták e kötet kiadását. Külön köszönet illeti a lektort, a területi szerkesztőket, az anyaggyűjtésben résztvevő önkormányzati dolgozókat, a helyi kutatókat és segítőket, a számítógépes feldolgozást végzőket és a fényképek elkészítőit!
Bízom abban, hogy az Emlékhelyek Veszprém megyében című gyűjtemény hozzájárul a megye településeinek alaposabb megismeréséhez, az olvasókat az adatok kiegészítésére, bővítésére sarkallja. Csak egy élő, épülő, csiszolódó adattár tölti be szerepét a közművelődésben, lakóhelyünk és honunk megbecsülésében.
Veszprém, 1996. június 20. |
|
|
Bándi László |