E<F6>tv<F6>s K<E1>roly Megyei K<F6>nyvt<E1>r

Veszprém

200.1 Emléktábla (Vár u.)

Felirata: Veszprém város történeti emlékei Veszprém triászkorú völgyekkel megszaggatott és őstörténelmi idők óta emberlakta dolomitfennsíkon fekszik. Vára a honfoglalást megelőző időkben alapított erősség, ősi falai alatt és környékén (Csatárhegy, Táborállás) verte le lázadó Koppány vezér pogány seregét 998-ban Szent István, aki itt 1001-ben püspökséget alapított - felesége, Gizella királyné pedig székesegyházat épített. Az Árpádkori Veszprém a király székvárosa. Híres főiskolájával és apácazárdáival a keresztény Magyarország egyik legfőbb művelődési központja. A XIII. század óta többszörös pusztulás érte. Csák Péter 1276-ban, Miksa hadai 1490-ben, Enyingi Török Bálint 1537-ben dúlták. A török hódoltság alatt háromszor került török kézre. Végül 1704-ben Heister Sigfrid császári serege döntötte romba, amikor legtöbb műemléke is elpusztult. A békés XVII. században épültek a várban a piaristák rendháza és iskolái (1701-1734), Szentháromságszobor (1750), püspöki székház (1766-1772), a ferenciek temploma és kolostora (1776), a szeminárium és több káptalani épület, míg a XI. század elején román, később gót, a XVIII. század elején pedig barokk ízlésben újjáépített székesegyház 1910-ben nyerte el mai alakját. Az ősi Veszprém emlékét őrzik a Gizella-kápolna (XI-XIII. sz.) a várban, a Margit-romok (1240) a Szent Benedek hegy alatt, a Vetési-oszlopfő (1240), az északi várbástya és a székesegyház különböző korú kövei. A Veszprém Megyei Múzeumban ősi építkezési emlék még a tűztorony (vigyázótorony) alsó kerek része és az ehhez csatlakozó bástyafalak. A város alá kanyarodó Séd folyó mellett a Betekints-völgyben emelkedő Veszprém-völgyi apácák XI. században épült zárdája helyén emelt Jezsuita templom falmaradványa a XVIII. sz-ból.
Anyaga: bronz.

200.2 Emléktábla (Vár u., Római katolikus székesegyház)

Felirata: "Ó mily szép a tiszta nemzedék fényességben, mert halhatatlan annak emlékezete." Bölcs.4.1. Az ősi székesegyház északi oldalán állott hajdan SZENT GYÖRGY vértanunak a török időkben elpusztult kápolnája. Ebben a kápolnában tette SZENT IMRE herceg fogadalmát, feláldozva Isten Szűz Anyjának az angyali tisztaság liliomát.
Anyaga: fehér márvány.

200.3 Emléktábla (Margit tér, Domonkos kolostor falán)

Felirata: Műemlék. 1240-ben alapított Domonkos kolostor és templom romjai. Itt nevelkedett gyermek korában MARGIT, IV. Béla király lánya. A török korban vált rommá. Megyei Idegenforgalmi Hivatal 1961.
Anyaga: fehér márvány.

200.4 Emléktábla (Vár u. 20., Államigazgatási Főiskola Intézete falán)

Felirata: A bástyafal fedőlapjára vésett nyil irányában látható kereszttel megjelölt romok - a Szent Margit- és Miklós utca sarkán - az 1240-ben alapitott Szent Katalin apáca-kolostor templomának maradványai, Margit romok ebben a kolostorban nevelkedett IV. Béla király leánya árpádházi Boldog Margit 4 éves korától 10 éves koráig 1246-tól 1252-ig.
Anyaga: fehér márvány.

Veszprém

[ Ajánlás ] [ Előszó ] [ Mutatók: Települések, Időrend, Személynevek, Panteonok, Tervezők és alkotók szerint ]

200.1 Emléktábla (Vár u.)
	Felirata: Veszprém város történeti emlékei Veszprém triászkorú völgyekkel megszaggatott és őstörténelmi idők óta emberlakta dolomitfennsíkon fekszik. Vára a honfoglalást megelőző időkben alapított erősség, ősi falai alatt és környékén (Csatárhegy, Táborállás) verte le lázadó Koppány vezér pogány seregét 998-ban Szent István, aki itt 1001-ben püspökséget alapított - felesége, Gizella királyné pedig székesegyházat épített. Az Árpádkori Veszprém a király székvárosa. Híres főiskolájával és apácazárdáival a keresztény Magyarország egyik legfőbb művelődési központja. A XIII. század óta többszörös pusztulás érte. Csák Péter 1276-ban, Miksa hadai 1490-ben, Enyingi Török Bálint 1537-ben dúlták. A török hódoltság alatt háromszor került török kézre. Végül 1704-ben Heister Sigfrid császári serege döntötte romba, amikor legtöbb műemléke is elpusztult. A békés XVII. században épültek a várban a piaristák rendháza és iskolái (1701-1734), Szentháromságszobor (1750), püspöki székház (1766-1772), a ferenciek temploma és kolostora (1776), a szeminárium és több káptalani épület, míg a XI. század elején román, később gót, a XVIII. század elején pedig barokk ízlésben újjáépített székesegyház 1910-ben nyerte el mai alakját. Az ősi Veszprém emlékét őrzik a Gizella-kápolna (XI-XIII. sz.) a várban, a Margit-romok (1240) a Szent Benedek hegy alatt, a Vetési-oszlopfő (1240), az északi várbástya és a székesegyház különböző korú kövei. A Veszprém Megyei Múzeumban ősi építkezési emlék még a tűztorony (vigyázótorony) alsó kerek része és az ehhez csatlakozó bástyafalak. A város alá kanyarodó Séd folyó mellett a Betekints-völgyben emelkedő Veszprém-völgyi apácák XI. században épült zárdája helyén emelt Jezsuita templom falmaradványa a XVIII. sz-ból. Anyaga: bronz.
200.2 Emléktábla (Vár u., Római katolikus székesegyház)
	Felirata: "Ó mily szép a tiszta nemzedék fényességben, mert halhatatlan annak emlékezete." Bölcs.4.1. Az ősi székesegyház északi oldalán állott hajdan SZENT GYÖRGY vértanunak a török időkben elpusztult kápolnája. Ebben a kápolnában tette SZENT IMRE herceg fogadalmát, feláldozva Isten Szűz Anyjának az angyali tisztaság liliomát. Anyaga: fehér márvány.
200.3 Emléktábla (Margit tér, Domonkos kolostor falán)
	Felirata: Műemlék. 1240-ben alapított Domonkos kolostor és templom romjai. Itt nevelkedett gyermek korában MARGIT, IV. Béla király lánya. A török korban vált rommá. Megyei Idegenforgalmi Hivatal 1961. Anyaga: fehér márvány.
200.4 Emléktábla (Vár u. 20., Államigazgatási Főiskola Intézete falán)
	Felirata: A bástyafal fedőlapjára vésett nyil irányában látható kereszttel megjelölt romok - a Szent Margit- és Miklós utca sarkán - az 1240-ben alapitott Szent Katalin apáca-kolostor templomának maradványai, Margit romok ebben a kolostorban nevelkedett IV. Béla király leánya árpádházi Boldog Margit 4 éves korától 10 éves koráig 1246-tól 1252-ig. Anyaga: fehér márvány.